3.rész

Kim szemszöge:

Matek óra! A kedvencem! Leia utálja. Nem értem, hogy lehet utálni.
-Akkor. Mindenki megcsinálta a házifeladatot?-kérdezte Mrs. Rose.- Nyújtsa fel a kezét aki nem csinált házit!-mindenki hallgatott. Valaki javítás közben írta meg, valaki meg megbújt és elcsendesedve remélte, hogy Mrs. Rose nem veszi észre.
-Remek! Már megint mindenki megcsinálta! Gyerekek köszönöm! Megint boldoggá tettetek.-az osztályfőnök arcán égett a boldogság. Mindenki nyelt egyet, kivéve azok akik megcsinálták a lenyót. Pl.: ÉN
-Mivel Ilyen rendesek vagytok...ma nem kaptok házit!-az osztály csendben űlt. Megkellett mentenem az osztályt mert Mrs. Rose gyanakvóan nézett.
-Ezaz! Köszönjük!-erre mindenki elkezdett örjöngeni. Mrs. Rose megnyugodott és mosolygott.
 Az óra tanulással telt. A szünetben, a legtöbb osztálytársam megköszönte a segítséget.


Leia szemszöge:

Kicsöngettek! Ezaz.
-Leia ma jössz breakelni?
-Persze..miértne mennék?
-Nem izgulsz a verseny miatt?-megtorpantam. Megfordultam Ethan szemeibe néztem.
-Akármennyire izgulok, nem futamodok meg. Jobban félek attól, hogy nem leszek képes elmenni arra a versenyre minthogy leégetem magam.
-Örülök! Reméltem is!-mosolygott.
-Lemegyünk a büfébe?
-Mindjárt becsöngetnek.-közben beértünk a média terembe. Ott tartják a rajzórát.
-És? Mr. John soha nem szid le!
-Jó de gyorsan!-futottunk.
-Na mit kértek?-mondta a büfés néni.
-Egy teát.-mondtam sietősen. Kifizettem és rohantam órára.




Kim szemszöge:

Irodalom óra.
-Szia!
-Szia!
-Melléd ülhetek?-kérdezte Natalie. A legmenőbb lány az osztályból. Nem értettem miért akar mellém ülni.
-I-igen.
-Nem kell megijedni nem harapok.
-Oké.-mosolyogtam.
-Kezdődik az óra!-mondta a tanárnő.
-Senkit sem érdekel!-mondta mellettem Natalie. Majd amikor a tanárnő rá nézett, felém fordult.-Kim ez komoly? Hogy mondhattál ilyet?-abban a pillanatban éreztem először utálatot egy ember iránt.
-Kim??? Most csalódtam! Menj ki azonnal!
-De nem én voltam!
-A hazugokat sem bírom!
-Kifelé!-elkezdtem sírni. És kimentem. Láttam, hogy az egész osztály gonoszan néz Nataliera. Kiléptem az ajtón a folyosóra. Hirtelen megláttam Leiát és Ethant. Ott ültek. Leia meglátott és felém rohant.


Leia szemszöge:

-Te meg?
-Kiküldtek.-mondta Kim szipogva. Leblokkoltam. Nem tudtam elképzelni, hogy mit csinálhatott.
-Gyere ülj le!
-Ti miért vagytok kint?
-Majd elmesélem de te kezded!-Ethan odajött.
-Mi történt??-Kim mindent elmesélt. Én feláltam, felgyűrtem a pólóm újját és ezt mondtam:
-Esküszöm megbánja! Oda megyek és kinyírom!
-Leia! Ezzel csak rosszabb lesz! Egy csomóan látták a dolgot biztos elárúlják Nataliet.-felhúztam a szemöldököm.
-Hidd el. Nem fogják beárulni!
-De!
-Jó. Oké majd meglátod!

Kim

2. rész

Kim szemszöge:

Csöngött az ébresztő órám. Anya direkt a leghangosabb fajtát vette. Persze Leia erre sem képes felébredni.
-Leia!!!! Kelj fel elfogunk késni!- Leia elkezdte nyitogatni a szemét.
-Csak te vagy olyan stréber aki félórával előbb akar beérni.
-Oké köszi. Mostmár elkezdenél készülni? Kikészítettem a ruhád.- a tesóm fölült az ágyon és megnézte milyen ruhákat készítettem ki.
-Komolyan? Ing? Pulóver? Komolyan ennyire nem ismersz?
-Jó legalább egyszer néztél volna ki normálisan!
-Ja persze..-Leia felállt és elővett egy szakadt pólót, egy szekadt farmert, és egy sport cipőt. Meg egy sapkát.
-Mer ez sokkal jobb!
-Hát igen. Megyek gördeszkával.
-És én?
-Létezik busz!
-Verseny?-kérdeztem kihívóan.
-Verseny.-rám kacsintott és mindketten elkezdtünk futni.
-Mit csináltok?-nézett ránk anya, mint akik megőrültek.
-Szia anya! -mondtam sietősen és adtam neki egy puszit. Leia már a dzsekijét vette.
-Fenébe!
-Muhahahahahaha!-mondta Leia és kilépett az ajtón. Én gyorsan felvettem a dzsekimet. És futottam a buszhoz. Ritkán van az, hogy  pont akkor ér oda amikor én.


Leia szemszöge:

Hajtottam deszkával mint az állat! Tudtam, hogy Kim csak azért csinálja ezt a versenyt, hogy én is hamar beérjek. De utálok veszíteni. Megérkeztem az iskola elé. Nem tudtom, hogy a busz mikor érkezik. Pár perc múlva megérkezett.
-Már megint te nyertél!
-Tudom! Mint mindig!
-Ez nem is igaz.
-De.
-Jó igaz.-a legrosszabb, hogy nem járhatunk egy osztályba Kimmel. Anyukám azt mondta, hogy így is folyamatosan együtt vagyunk, és egy  kis magán élet kell nekünk. Nem is vagyunk folyamatosan együtt én breakelni járok ő meg (Kim)  rajz szakkörre. Szóval, mindegy.
-Szia!
-Szia! És ne rosszalkodj!-mondtam Kimnek. Tudom, hogy még csak egy almát sem vesz el az asztalról otthon mielőtt meg ne kérdezné, hogy vehet-e.
-Oké.- mosolygott és bement az osztályba. Én is bementem. Az osztályból szinte csak fiú barátaim vannak. Ethan a legjobb barátom. Leültem mellé. Kezdődik az óra.

Én breakelek

Kim rajza

1. rész

Kim szemszöge:

Sziasztok! Kim vagyok. Olyan fura ikernek lenni.. A legtöbb filmben az ikrek hasonlítanak. Persze nem úgy értem, tisztában vagyok a kétpetéjű meg egypetéjű dologról. De úgy értettem.. én imádok olvasni, filmet nézni, tanulni. (nem vagyok stréber :) De Leia breakel, gépezik és mindig a barátaival lóg.  Én olyan otthon kuksolós vagyok. Persze vannak barátaim. Egyszer-kétszer elmegyek velük moziba. Na ideengedem Leiát. Most ő fog írni. 

Leia szemszöge:

Helló! Már nagyon izgulok break versenyre megyek jövő héten.. nagyon félek. Remélem menni fog. Igazából három értelme van az életemnek 1.család 2.break 3.barátok. Ezért szokta mondani Kim ha szomorú vagyok, hogy cbb gyógyszer kell nekem :). Mindig felvidít. Na jó abbahagyom és akkor kezdhetem a történetet!

Kim