Miután felmentem, gondolkodtam. Majd felhívtam Nataliet. (a száma facebookról van meg). Kicsöngött.
-Szia Natalie vagyok kivel beszélek?
-Miért kell neked a karkötő?
-Ismétlem kivel beszélek?
-Ismétlem miért kell neked a karkötő?
-Elmondanám ha megtudnám kivel beszélek.
-Leia. Mostmár viszont csiripelj kismadár!
-Ezeket a karkötőket a mostoha apám csinálta. Kutató volt. Rengeteget bányászott. Vulkánokat látogatott meg, tengeralattjáróban uszkált stb.
-Térjünk a lényegre.
-Nagyon szerettem a mostoha apámat. De ő utált engem.
-Meg is értem.
-Pofádat befogod!
-Jól van na.
-Szóval.-rajtam kivűl volt még a családban két gyerek mind nagyobb volt nálam.
-Ki az a James?
-A mostoha apám te nyomi!
-Ja jó...folytasd.
-Szóval anyám kapott egy gyönyörű aranyláncot. A két tesóm pedig a két karkötőt.
-És te mit kaptál?
-Na ezaz! Egy micimackós tollat, az abc-ből.
-hahahahahahahahaha!! XD Majd javasolom mit vegyen neked Ethan szülinapodra!!
-Haha nagyon vicces!-mondta szarkasztikusan.-Szóval képzeled mennyire örültem neki. Ráadásul miközben próbálgattam a tollat, hallottam, hogy James meséli a tesóimnek, hogy azokat a kristályokat egy vulkán mellett találta és, hogy nagyon értékes. Az én tollam meg nem is fogott. Majd amikor elmentünk aludni, este elloptam a karkötőket.És kidobtam őket az ablakon.
-De jófej vagy!-mondtam mert bunkóságnak találtam azt amit csinált.
-Majd visszafeküdtem.Reggel, mindenki felébredt. Nem törődtek a karkötőkkel mert James hirtelen rosszul lett. Bevitték a korházba és megkértek, hogy én maradjak itthon. Aggódtam. De haragudtam is. Elkeztem kutakodni a fiókjában. Életemben először hagytak egyedül a házban mindent amit eddig nem láttam megakartam nézni. Hirtelen James fiókjában megtaláltam egy félig kész ugyanolyan karkötőt mint amit a testvéreimnek adott karácsonyra. A különbség csak az volt, hogy középen egy nagy kristály volt és bele volt vésve, hogy Natalie.
-Na ne már!
-De már! Nagyon elszégyelltem magam. Sírtam is. Majd amikor hazatértek a többiek, hogy James szívinfarktusban meghallt. Elájultam. Soha életemben nem éreztem még ilyet. Meg akartam keresni a karkötőket amiket kidobtam az ablakon. Mindent jóvá akartam tenni. Azért kerestem őket ilyen eszeveszettül. Majd rájöttem, hogy azzal, hogy megpróbálok jót cselekedni, megint rosszat teszek: kihasználom és ellened uszítom a legjobb barátodat, elrontom Kim randiát, felforgatok mindent.
Leia..sajnálom.
-Most, hogy tudom az igazi történetét annyira nem is haragszom.
-Komolyan??
-Igen. Csak létszi egy szivességet megteszel?
-Bármit.
-Elmondanád Ethannek ezt amit most nekem?
-Persze.
-Natalie kivel beszélsz?-hallatszott Ethan hangja a háttérből.
-Nálad van Ethan??-kérdeztem meglepetten.
-Leiával beszélek!-mondta Natalie.
-Mi?? hogyhogy?-mondta Ethan.
-Kibékültünk.-mondta.
-Most elmondhatod neki!-szóltam Natalienak.
-Beszélhetek vele egy percet?-kérdezte Ethan.Natalie átadta a telefonját én meg kinyomtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése